Szentgotthárd

Magyarország legnyugatibb városa több mint 830 éves történelmi múltra tekint vissza. A települést 1183-ban III. Béla király alapította azzal, hogy a franciaországi Trois Fontaines-ből érkező ciszter szerzeteseket a Rába és a Lapincs összefolyásánál telepítette le. A ciszterek munkájának köszönhetően hamar fejlődésnek indult a térség, s bár a XVI. és a XVIII. század között a szerzetesek nem használhatták szentgotthárdi birtokait, visszatérésük után ismét felvirágoztatták Szentgotthárdot. A XIX. században az ipar vált meghatározóvá, Széll Kálmán, a térség országgyűlési képviselője munkásságának (is) köszönhetően számos gyár létesült és indult fejlődésnek, amely egy ipari és gazdasági szerepkör betöltésére predesztinálta a települést. Napjainkban is meghatározó pillér az ipar, azonban egyre hangsúlyosabb a turizmus és a kulturális élet szerepe.

 

Magyarország harmadik legnagyobb – s talán az egyik legszebb – barokk temploma, városunk jelképe a Nagyboldogasszony templom. Dorffmeister István és Matthias Gusner freskói, Kaspar Schrezenmayer kézzel faragott, csodálatos intarziás berakásokkal készült bútorai és Jozef Schnitzer szobrai díszítik az 1748 és 1779 között épült templomot, amely ékes példája a barokk építészet – és képzőművészet – monumentalitásának.

A ciszter kolostorépület (ma városháza) alapkövét 1740-ben tették le, 1746-ban költöztek be és vették birtokukba az új rendházat a szerzetesek. A Franz Anton Pilgram tervei alapján készült épület belső díszítését szintén Dorffmeister, Gusner és Schrezenmayer készítették, amelyek közül több eredeti formájában megtekinthető. A Hivatal nyitvatartási idejében a kolostorépület közösségi helyiségei látogathatóak, igény szerint épületvezetéssel.

Szentgotthárd műemlékei közül legidősebb a magtár-színház, így ez az épület végigkíséri a város történetének évszázadait. A ciszterek letelepedésük időszakában egy, a korához képest nagy léptékű templomot építettek, amely 1605-ben elpusztult. Az új templom 1676-77 között épült fel, amelyet 1787-1790 között Marian Reutter prior alakíttatott át magtárrá. A templomot az 1980-as években színházzá építették át, s jelenleg is a város kulturális életének központja.

A Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum igényes kiállításai közelebb engedik az érdeklődőket a városi történetének főbb állomásaihoz és sajátosságaihoz.

Szentgotthárd főtere a XVIII-XIX. században épült házaival megőrizte az egykori, polgáriasodó város képét. Egy darabka történelem minden egyes épület.  Iparos műhelyeknek, kávéházaknak, kaszinónak, nyomdának, kulturális és művelődési köröknek adtak otthont a múltban a főtéri házak, amelyekben ma üzletek, kávézók és lakások kaptak helyet. A kellemes kisvárosi hangulatú, mégis nyüzsgő téren áll a település alapítójának, III. Béla királynak a szobra is.

A St. Gotthard Spa & Wellness fürdő a valódi spa, wellness- és gyógyfürdők minden igényét kielégíti.  A medencéket a közelben levő parkban található termálkút látja el cca.: 35° C fokú termálvízzel. A kikapcsolódni vágyó vendégek egy valódi mediterrán világba csöppenhetnek: a termálfürdő hatalmas üvegkupolája alatt pálmafák, banánfák és egész évben zöldellő növények biztosítanak különleges hangulatot. Itt még a januári hidegben is mediterrán nyár lakozik.

A filmek szerelmeseinek a Csákányi László Filmszínház nyújt lehetőséget a szórakozásra. Az 1913-ban épült mozi az országban egyedülálló, hiszen fennállása óta megszakítás nélkül, folyamatosan moziként működik. A kívül-belül megújult és modernizált filmszínház névadója Csákányi László, Jásza Mari-díjas Érdemes és Kiváló művész, aki egykor a város gimnáziumának tanulója volt. A kínálatban nem csupán a legújabb filmek, hanem ún. társművészeti alkotások is helyet kaptak, így a londoni Globe Színház előadásain túl Broadway-darabokat, koncerteket és balettelőadásokat is láthatnak az érdeklődők.

Aki Szentgotthárdra érkezik, garantáltan nem fog unatkozni, ha kipróbálja interaktív, rejtvényekkel és kihívásokkal teli, izgalmas kalandjátékainkat. Annak, aki szeretné bejárni nemcsak Szentgotthárdot, hanem a kistérséget és az Őrséget is, és egy játékos nyomozás közben szívesen a végére járna egy történelmi rejtélynek is, a Kaland & Játékot ajánljuk. A játék megvásárolható a Tourinform irodában (Füzesi út 3/A.), valamint a Pannon Kapu Kulturális Egyesületnél (Széll K. tér 7.)

Városunk történetének meghatározó állomása az 1664. évi szentgotthárdi csata, amely során a keresztény császári csapatok győzelmet arattak a török seregek felett. Ha szeretne utánajárni, hogyan is történt (vagy történhetett volna?) a csata, keresse fel a Pável Ágoston Múzeumot, és járja végig a Szentgotthárdi Hadiösvényt. A kalandokban Jonathan Hunt (Görög László színművész) segíti. Mindkét játékot PIERROT fejlesztette.

A sportok és az aktív kikapcsolódás kedvelőinek is számos lehetőséget kínálunk. A Rába, mint az ország egyetlen vadvízi evezésre alkalmas folyója várja a turistákat, emellett pedig kitűnő horgászhelyeket is kínál. A Hársas-tó nyáron a strandolni vágyók, az év többi szakában pedig a kirándulók, horgászok célpontja lehet. A hűvös erdők és a dús, gyógynövényekkel teli mezők között kanyargó turistautak igazi természeti kincsek közé kalauzolja a kirándulókat. 

DSC_0980-0e79c00f89bd8ea584590ee1a6ac5824.JPG
Ttrai_Istvn_3-ee17bda5d2f9910ed7b9f6afa9c883bc.jpg
Bartos_Pannon_Kapu_2-ee08d697d3db4beec86ffd72866a67af.JPG





Vissza...